2017. május 2., kedd

Star Wars: A Lázadók krónikái: 9. fejezet - A Nővér színre lép



Star Wars: A Lázadók krónikái
9. fejezet: A Nővér színre lép


Írta: Cody


A Mustafar gömbje vörös izzással ragyogott a felé száguldó TIE-vadász előtt. A szabványtól eltérő, ívelt szárnyú vadászgépet a Phantom névre hallgató, módosított corelliai hajó követte. A sisakot viselő Hetedik Nővér elégedetten ült a TIE pilótafülkéjében, miközben üldözője kitartóan követte őt az egyre közelebb kerülő bolygó felé. A nő terve beválni látszott, ugyanis hetek óta igyekezett Ezra Bridger nyomára akadni. Miután nemrégiben az egyik droidja kiszúrt egy birodalmi holo-adást (amelyen az egyik helyőrségen készleteket eltulajdonító, ismerős lázadó csapatot fedezett fel), a Nővér megragadta az alkalmat. Nem próbálta meg elfogni a csapatot, helyette felfedte magát a Jedik útját követő két ostoba előtt. Az első találkozásuk után tudta, hogy be fogják kapni a csalit, és megpróbálják leszerelni. Kanan és Ezra elváltak a Ghost teherhajóval menekülő legénység többi tagjától, majd a Phantommal eredtek az Inkvizítor nyomába.

A Hetedik Nővér gépe egy elhagyatottnak tűnő birodalmi feldolgozóüzem felé vette az irányt. Elhúzva a fekete hegyeket és homokos síkságokat szabdaló, vörös-sárga izzással ragyogó lávafolyamok felett, a nő letette TIE-vadászát a komplexum egyik mesterséges leszállópályájára. Mire a Phantom is landolt, Kanan és Ezra már csak a főbejáraton beszaladó, feketébe öltözött alakot láthatta, valamint az őt követő három droidját.
- Mit akarhat itt? - kérdezte Ezra, miközben körültekintően méregette a birodalmi épületegyüttest.
- Nem tudom, de ki fogjuk deríteni. - felelte az idősebb férfi. - Csak óvatosan. Nem tudhatjuk, milyen meglepetésekkel vár minket.
- Kívülről elhagyatottnak tűnik. Ha szerencsénk van, nem sok birodalmi lesz bent.  - mondta a kölyök, miközben egy hőhullám az arcába csapott. Alig néhány perce voltak a Mustafar felszínén, de a hőség már most elviselhetetlen volt.
- Azért csak figyelj... és maradj mellettem. - utasította Kanan a tanítványát, majd fénykardja markolatára tette kezét. Végül mindketten beléptek ugyanazon az ajtón, ahol nem sokkal korábban a Nővér is.

Odabent, az elektromos rendszerek működésének híján, többnyire sötétség uralkodott. Egyedül a koszos ablakokon beszűrődő fény adott némi vöröses tónust. Kanan és Ezra aktiválták fénykardjaikat, így a vörösségbe némi kékes derengés is költözött. Megpróbálták kiterjeszteni érzékeiket, de a Sötét Oldal elhomályosította a látásukat, így fogalmuk sem volt róla, hol lehet az Inkvizítor. Folyosóról folyosóra haladtak, de nyomát sem találták a nőnek. A csend nyomasztó volt. Egyedül lépteik zaja és a fénykardok búgása törte meg, melyeket még sosem érezték ilyen hangosnak.
- Nem tetszik ez nekem... - suttogta Ezra, Kanan pedig nem tudott nem egyetérteni vele. Néhány további lépést követően Ezra fülét hatalmas zaj ütötte meg. Ami nem más volt, mint Kanan kiáltása. A kölyök riadtan kereste mestere fájdalmának forrását, amikor felfigyelt a lábába csimpaszkodó kis gépezetre. Ezra felismerte, hogy kétségkívül a Hetedik Nővér egyik droidja volt. Apró, fémes karmai makacsul kapaszkodtak Kanan lábába, miközben a droid fájdalmas elektromos tölteteket küldött a férfi testébe. Kanan a fájdalomtól vonaglott, miközben a testén kékes kisülések cikáztak. Ezra tehetetlenül nézte szenvedő mentorát. Végül összeszedte magát, és egy óvatos, de határozott mozdulattal a droid felé suhintott. Mire a kék energiasugár elérte volna, a gépezet elengedte a férfi lábát, majd gyorsan eltűnt a sötétben. Ám hiába vált el a droidtól, mivel Kanan már így is megkapta a kellő dózist, ájultan hullott a fémpadlóra. Kísérteties, gépi torzítással vegyes női nevetés visszhangzott valahonnan, de Ezra nem tudta beazonosítani a forrását. Tettre készen emelte maga elé fénykardját.

- Biztos, hogy így akarod lejátszani ezt, kölyök? - kérdezte a Hetedik Nővér, mire Ezra háta mögött két aktiválódó fénykardpenge ismerős hangja hallatszott. A fiú megperdült, és megpillantotta a háttérbe belevesző, fekete ruhás alakot, aki egy kétpengéjű fénykardot tartott maga előtt. A kard vörös izzása félelmetes összhangban állt a Mustafar színeivel.
- Mit csináltál Kanannel? - kérdezte Ezra indulatosan.
- Ne aggódj... nincs komoly baja. Neked pedig egyáltalán nem kell, hogy bajod essen. Elintézhetjük ezt a jóval könnyebb úton is. - a Nővér maszkján lévő lemez felcsúszott, felfedve vele viselője arcvonásait.
Ezra nem értette, mit akar a nő, de nem akart leállni ezen merengeni. Ösztönösen lendüt előre, fénykardjával a mosolygó Inkvizítor fejét célozva. A Nővér már-már hanyagul söpörte félre a rá támadó fiút, aki viszont nem adta fel. Csapás csapást követett, de a küzdelem csak azért nem ért még véget, mert a nő élvezte Ezra jelentéktelen próbálkozásait. Továbbá, így éreztethette vele, hogy nincs esélye ellene. Az egymásnak ütköző fénykardok villogva és sisteregve akadtak össze újra és újra. Percek múltán, a Hetedik Nővér megunta a játszadozást, majd jelzett az egyik droidjának. A gépezet ugyanúgy fonódott Ezra lábára, ahogy korábban Kananére, a kisülés viszont elmaradt. A pillanatnyi figyelemkihagyás elég volt az Inkvizítornak, hogy az Erővel kirántsa a fénykard markolatát a kölyök kezéből, aki hiábavalóan kapott utána. Ezra megtántorodott, amikor a vörös penge a torkának szegeződött.
- Elég a játékból, kölyök. - mondta a nő. - Most elmondom, mit akarok. Te pedig nem próbálkozol semmivel. Nem tanácsos. - a Nővér az Ezra lábába kapaszkodó droid felé biccentett. - legyenek bármilyen reflexeid is, hidd el, sokkal gyorsabb nálad. Ha nem akarsz úgy járni, mint a mestered, akkor fogadj szépen szót. Még ha nehezedre esik is. - a Nővér mosolyogva vette el a kardját a kölyök torka elől, majd némi hatásszünet után kikapcsolta a fénykardokat. Ezra tudta, hogy a nőnek igaza van. Nem lehet gyorsabb egy droidnál, még az Erőt használva se. Ráadásul, ha a droidot le is szereli, még ott a Nővér. Bölcsebbnek látta kivárni.
- Mit... mit akarsz tőlem? - bökte ki nagy nehezen a fiú a jogos kérdést. A jelek szerint élve kellett a fiatal nőnek.
- Jó döntés, ezt már szeretem. - felelte fennhangon az Inkvizítor. - Sétáljunk egyet. - mutatott egy oldalirányban lévő fémajtó felé.

Miközben az egyik droid továbbra is Ezrába kapaszkodott, addig a másik kettő az egyik közeli kezelőpultnál babrált. Nem sokkal később, visszatért az áram az adott helyiségbe, és mintha a klíma is beindult volna, mert egyre kellemesebbé vált a hőmérséklet. Közepes méretű, irányítóterem-féleség volt, jellegzetes birodalmi szabvánnyal. Szürke, fémes falak, praktikus kialakítás. Ezra csalódottan vette észre, hogy az egyetlen ajtó, melyen bejöttek, le van zárva Az immár jó fényviszonyok nála kivehető volt, hogy a Hetedik Nővér arca sárgás színben pompázott. Állát és arcának két oldalát apró, vörös tetoválások borították, ami a miriali faj jellemzője volt. A Nővér vonásai igen vonzóak voltak, de ezt ellensúlyozta a tekintetéből áradó rosszindulat, és a Sötét Oldal használóira jellemző sárga-vörös szempár. Ajkai szinte állanóan gonosz mosolyra húzódtak.
- Így máris jobb, nem? - kérdezte az előtte álló kölyöktől, bár nem várt választ. - Tehát... hogy mit akarok tőled... - kezdte a nő, miközben a két fénykardmarkolatot (a sajátját és Ezráét) egy asztalra tette. Mintha csak így akart volna incselegni a kölyökkel. Ezrának persze esélye sem volt az Erőt használva magához rántani fegyverét. Legalábbis nem elég gyorsan. Ezt ő is tudta, így próbálta kizárni tudatából a kardokat.
- ...mivel megvannak a kapcsolataim, értesültem a múltkori kis... kalandodról. Tudod... azzal a Mara nevű lánnyal. - a nő visszasétált a kölyök elé, aki kelletlenül gondolt vissza az akkor történtekre. A Főinkvizítor egy kísérletet hajtott végre a segítségével: Ezra midichloriánban gazdag örökítőanyagát felhasználva Erő-érzékennyé tette az arra mindaddig nem fogékony Marát.
- Mit akarsz ezzel? - kérdezte Ezra, mintha siettetni akarta volna ezt a számára kellemetlen témát.
- Te se a gyors észjárásodról vagy híres, ugye? - kérdezett vissza a Nővér, szinte már szánakozva. - Az említett incidens elgondolkodtatott... és azt hiszem, nálad van annak kulcsa, hogy még nagyobb hatalmam legyen. - az Inkvizítor a kölyök ágyéka felé mutatott. - Nekem is adsz az értékes... anyagodból, így minden korábbinál nagyobb lesz az Erőm. Ha egy hétköznapi teremtményt Erő-érzékennyé tett, gondold el, milyenné tehet engem. - a Nővér hataloméhesen beszélt, egyre lelkesebben.
- És mi van... mi van, ha nem akarok segíteni neked ebben? - kérdezte Ezra, bár mire kimondta, maga is rájött, hogy sokat nem fog elérni vele. A Nővér hangos nevetésben tört ki, majd zavartságot színlelve abbahagyta.
- Sajnálom, azt hittem, viccelsz. Miből gondolod, hogy megengedheted magadnak a választás luxusát? Megkapom, amit akarok, ha akarod, ha nem. Méghozzá hamarosan. - mondta a Nővér, majd fekete kesztyűs kezével Ezra nadrágjánál kezdett matatni. A kölyök zavartan fészkelődött, de nem tudta, mit tehetne. Ha az ellenkezésnek akár a szikráját is tanúsítja, a lábán lévő droid azonnal lesokkolja. Szavakkal pedig szintén nem segíthetett magán.

A Hetedik Nővér nem sokat habozott. Miután ujjai rátaláltak Ezra félig még lankadt szerszámára, előhúzták azt a narancssárga nadrág rejtekéből. A nő tudta, hogy keménnyé kell kovácsolnia a dárdát ahhoz, hogy hasznát vehesse. Szerencséjére ezen a téren is igen jól képzett volt, így tudta, mit kell tennie. Lassan előrehajolt, kecses teste így derékszöget zárt be. Egyik kezével megtámaszkodott, míg a másikkal érzékien polírozni kezdte a tenyerében növekvő kamasz férfiasságot. Érezte a hímtagból sugárzó erőt és a benne rejlő hatalmat, ami megbabonázta. Ezra gerincén végigkúszott a kellemes borzongás érzete, ahogy a vékony, női ujjak meglepően lágyan simogatták szerszámát. A Nővér ajka már csak néhány centire volt a kezében tartott dárda hegyétől.


Tudta, hogy a kezével is elérhetné célját, ám az előtte duzzadó férfiasság megrészegítette. Sóvárgott a belőle áradó hatalom után, így késztetést érzett rá, hogy a szájával is megismerkedjen vele. Ezra önkéntelenül is lehunyta szemét a mennyei mámortól, ahogy az Inkvizítor ajkai első ízben érintették meg odalent. A kívánatos, női ajkak nedvesen tapadtak az egyre keményedő dárdára. A Nővér szájának melegsége, és sikamlós nyelvének csiklandozása szinte azonnal az őrületbe kergették Ezrát. Alig néhány cuppanást követően, a kölyök biztos volt benne, hogy élete eddigi legjobb szájmunkáját kapja az előtte bólogató Hetedik Nővértől. A nő szenvedélyesen kényeztette a maximális keménységűvé váló hímtagot, egyre nagyobb részét fogadva szájába. A karcsú nő törékeny alkatához képest meglepően jól bírta a vaskos szerszám méreteit. Ezra dárdája nyáltól sikamlósan csúszkált a tehetséges ajkak közt, miközben hegye folytonos táncot járt a fáradhatatlan nyelvvel. A kölyök újra és újra beleborzongott a nő vad szívásaiba, aki nedves hangokat hallatva nyöszörgött, miközben a méretes fenevadat próbálta egyre lejjebb gyűrni szűk torkán. A Nővér letérdelt, majd mindkét kezével Ezra hátsójába kapaszkodott, így próbálva még inkább rásegíteni a bestiát a mélyebb merülésre. A kölyök csillagokat látott a gyönyörtől, de persze esze ágában sem volt megdicsérni a Nővért, milyen profi munkát is végez.

A nyál áztatta, erektől duzzadó hímtag végül teljes hosszában elmerült a puha torok szorításában, ahogy a Nővér sikeresen teljeseítette saját maga kihívását. Orra Ezra nadrágjába fúródott, miközben érezte a torkát feszítő, hatalmas szerszám szorítását. Az öklendezési reflexét még nem sikerült teljesen leküzdenie, így a Nővér nedves köhögést hallatott, amely nyomán áttetsző nyál fröccsent a fémpadlóra. A megterhelés hatására könnybe lábadt a szeme, arca pedig kezdett elvörösödni. Néhány másodpercig torka mélyén tartotta a vendéget, amikor az váratlanul vad rángatózásba kezdett. "Gondolhattam volna." - dohogott magában a nő. Túlságosan gyorsan hergelte a kölyök izgalmát, aki így képtelen volt tovább visszatartani orgazmusát. A kezdeti terve az volt, hogy miután keménnyé tüzelte a hímtagot, szentélyébe fogadva várja az energikus robbanást. Bár információi szerint Mara is a száján keresztül fogadta be a kívánt anyagot, ő hatékonyabbnak vélte, ha méhén keresztül szívódik fel az örökítőanyag. Ám erejét csak fokozhatja az, ha mindkét módszerrel él. Így aztán kitartóan tűrte azt a hatalmas nektáráradatot, amivel a csúcsra jutó kölyök ajándékozta meg. A Nővér ráparancsolt magára, hogy ne küszködjön a torkát feszítő, lüktetve pumpáló bestia ellen. Ezra próbálta visszafogni nyögését, de némi elégedettség így is kicsúszott a száján. Az Inkvizítor arca szinte teljesen vörös lett, az oxigénhiánytól pedig az ájulás kerülgette. Végül hatalmas sóhajjal kapkodott levegő után, miután szája elvált a testnedvekben ázó szerszámtól. A nyál-és nektárcsíkok továbbra is összekötötték ajkait a dárdával. Ezra jól látta a Nővér nyitott szájában lötyögő fehéres folyadékot, ami tőle származott. Miután a nő kifújta magát kissé, erotikus mosolyra húzva száját, lenyelte a meleg, krémes anyagot. Végül kinyitotta száját, büszkén mutatva meg, hogy nem hagyott maradékot.

- Ez gyors volt... - mondta a Nővér, majd megízlelte a nedű sós-édes utóízének egyvelegét.
- Tudom, de... van ott még, ahonnan ez jött. - felelte Ezra, aki maga is meglepődött a hangulatában beállt változástól. Már egyáltalán nem volt dühös. Jelen pillanatban nem úgy gondolt az előtte térdelő nőre, mint az ellenségére, aki ártani akar nekik. Egy dögös bombázót látott maga előtt, aki az iménti mennyei szájmunkájával kéjes köddel burkolta be az elméjét. Ezra immár nem ártani akart neki, hanem egy szeletet abból a finom tortából, amit a Nővér teste képviselt.
- Nocsak... megjött végre az eszed? - kérdezte mosolyogva az Inkvizítor.
- Nagyon úgy néz ki. - felelte a kölyök, hasonló mosollyal az arcán, majd háttal a padlóra feküdt. - Ráadást? - kérdezte, bár imént kielégült szerszámra félig kókadtan hajlott oldalra. A Nővérnek nem volt ellenére a repeta, főleg, hogy máris élénkebbnek és erősebbnek érezte magát az imént lenyelt anyagtól. Érezte, hogy jó nyomon jár. Válaszképp, mosolyogva csatolta ki övét, így az apró fekete szoknyájával együtt lehullott róla. Ezt követően, a szégyenlősség szikrája nélkül, elkezdte letolni magán éjfekete sztreccsnadrágját. Ezra hitetlenkedve fedezte fel, hogy a Nővér nem viselt bugyit alatta. Fazonírozott, gondosan nyírt forrósága mágnesként vonzotta a kölyök tekintetét. A nő nem vette le csizmáit, így csak a térdééig tolta le nadrágját, majd másodpercekig fürdött Ezra kéjsóvár tekintetében.
- Úgy látom, tetszik, amit látsz. - mondta a nő elégedetten, csípőre tett kézzel, majd Ezra hímtagja felé biccentett, amely ismét keménnyé duzzadva meredezett.
- Igen, nagyon is. - ismerte el a kölyök, miközben szinte érezte, hogy a vér elárasztja férfiasságát, lehetetlenül keménnyé téve. A sárgás színű szentély puszta látványa elég volt, meghozza Ezra imént csillapított szexuális étvágyát. A Nővér a kölyök fölé lépett, aki nyálcsorgatva csodálta a fölötte magasodó puncit. A nő parányi ujjai feltárták a húsos csodát, tovább kínozva ezzel Ezrát. Amikor az Inkvizítor elkezdett leguggolni, szexi szentélyét pedig csak centiméterek választották el a férfiasságtól, Ezra közbeszólt:
- Várj! Nem... nem kaphatnék egy kis kóstolót? - érdeklődött a kölyök, szinte félszegen. A Nővér nem látta akadályát a kérésnek, ezért felállt, megfordult, majd Ezrának háttal ismét guggolni kezdett.
- Lássuk, méltó vagy-e rá. - mondta a Nővér, majd forróságával a kölyök arca fölé helyezkedett el, és felvették a 69-es pozíciót. A sárgás kéjbarlangból áradó hő szinte tapintható volt. Ezra úgy érezte, forróbb, mint a mustafari klíma. De ez a hő csábító volt.

Ezra mohó kíváncsisággal nyalt bele a lédús szirmokba, ami azonnal lágy nyögésre késztette a Nővért. A kölyök élvezte a nyelvét körülvevő nedves ajkak bársonyos érzetét, és a szentélyből áradó jellegzetes női illatot. A miriali zamata olyan édesnek bizonyult, akár a szirup. Ezra megdöbbent, mennyire kedvére való az íze, ezért újabb és újabb nyalintásokkal akart minél többet magáévá tenni belőle. E közben a Nővért átjárta a mámorító gyönyör, amely forróságából kiindulva egész testén végigszaladt. Ám hogy elnyújtsa az élményt, igyekezett megosztani figyelmét azzal, hogy ismét birtokba vette a kölyök férfiasságát. A szerszámot továbbra is nektár és nyál egyvelege borította, ám a Nővér izgatottan vette ismét szájába. A szexi ajkak olyan tökéletesen fonódtak a hímtagra, mintha erre teremtették volna. A miriali éhes piócaként cuppogott a kölyök dárdáján, aki ugyanolyan hévvel falta tüzelő nyílását. A nő legnagyobb meglepetésére Ezra váratlanul a másik bejáratot is magáévá tette. Nyelve lelkesen nyalakodva próbált utat törni magának az análgyűrűn keresztül. A Nővéren újabb mámoráradat kúszott végig, miközben gömbölyded hátsója Ezra arca fölött ringatózott. A nő ajkai elváltak a szerszámtól, hogy minden figyelmét a gyönyörre fordíthassa. Ezra érezte dárdáján a Nővér elégedett lihegését, ami tovább ösztönözte. Míg két ujja utat tört magának a fortyogó punciba, addig nyelve kitartóan kényeztette az érzékeny ánusz rózsát. Felizgatta a nyelvét körülölelő, parányi gyűrű finom rezdülései. Amikor a kölyök barlangot váltott, az Inkvizítor végül felnyögött, majd egész testével vad vonaglásban tört ki. Az orgazmus bombája olyan intenzíven robbant a tudatába, hogy azt hitte, elájul. Ficánkoló forrósága hálásan dörzsölte a kölyök szorgos nyelvét. A nő sóhajai egyre halkabbak lettek, míg mozgása lelassult. Ezra két keze a Nővér hátsójának hibátlan idomain pihent, míg nyelve az utolsó cseppig igyekezett kiszipolyozni munkája gyümölcsét. Amikor szopogatni kezdte a borsószem méretű csiklót, a nőt újabb rándulások kerítették hatalmukba.
- Sikerült meglepned, kölyök... - lihegett a Nővér beletúrva a dús, fekete hajba. Ám több dicsérettel nem akarta növelni a fiú egóját.
- Ahogy neked is. - felelte Ezra nedvtől fénylő szájjal, miközben a nő felállt, majd megfordult, és újra leguggolt.
- Még nem mutattam meg mindent. - dicsekedett a Nővér, azzal egyre lejjebb engedte csípőjét, óvatosan ráülve a merev szerszámra. Ezra szeme elkerekedett a döbbenettől, amit a Hetedik Nővér mennyei barlangjának izgató szorítása váltott ki belőle. Először csak hímtagjának hegye, majd egyre nagyobb része tűnt el a nedves forróságban, ahogy a Nővér egyre lejjebb guggolt a kölyök ágyéka fölött. Valószerűtlen gyönyör árasztotta el Ezra tudatát, amint megérezte a nedves barlang meleg, húsos falának szorítását, és az Inkvizítor belső izmainak őrjítő játékát. Miután a hímtag teljsen kitöltötte a miriali szexbombát, lassan mozgatni kezdte derekát, tovább fokozva Ezra örömét. A kölyök biztos volt benne, hogy minden igyekezete ellenére ez rövid menet lesz. Nem létezhetett olyan férfi a Galaxisban, aki sokáig ellen bírt állni egy ilyen kéjbarlangnak. A nő egyre gyorsítva kezdett ugrálni a szerszámon, mintha csak meglovagolta volna a méretes fenevadat. A szűk punci szorító izgatása, és a lágyan nyögdécselő Nővér vad szenvedélye kis híján kiütötték a biztosítékot Ezránál.

A Hetedik Nővér legfőbb célja Ezra kivételes anyagának megszerzése volt. Ugyanakkor nem hazudhatott magának. A szexuális vágyát kielégítő közösülés puszta ténye is elegendő lett volna, hogy sikeresnek könyvelje el ezt a kalandot. Ezrában olyan erő és hév volt, ami feltüzelte és kielégítette a nőt. Az, hogy az örökítőanyagával további eredményeket érhet el, csak hab volt a tortán. A Nővér hihetetlenül teljesnek érezte magát, ahogy a vastag, meleg dárda kitöltötte szűk hüvelyét. Nem egyszer érezte a méhnyakát is elérő dárda hegyét, ami további bizonyítéka volt Ezra méreteinek. A karcsú test néhány percig vadul pattogva lovagolt a nedves palloson, ami már-már felnyársalta a huszonéves teremtést. Ezra érezte, hogy itt a vége. Képtelen tovább ellenállni a Hetedik Nővérnek. Akkor se tudna, ha a Galaxis múlna rajta. Most megadja a nőnek, amit annyira akar. Amikor a hímtag tövig merült a sárgás szeméremajkak közt, a kölyök mindkét kezével magára szorította a nő derekát. A Nővér elégedetten mosolyogva nézte a verejtékben úszó Ezra arcát, aki elvörösödő fejjel, vadul felnyögött. Öt-hat irdatlan rándulást követően a Nővér érezte a szentélyét feltöltő meleg anyag jelenlétét. Ezra eldurranó kéjrúdja bőséges anyaggal látta el a miriali Inkvizítor első osztályú barlangját, aki ringatózó csípővel fogadta az izgalmas töltetet.
- Hmm... érzem, hogy itt van bennem. - gyönyörködött lehunyt szemmel a nő, majd megsimogatta hasát. Ezra kimerülten tette le a fejét, miközben a Nővér lassan leszállt róla. Bárhogy is próbálta megfeszíteni belső izmait, a fehér, krémes anyag egy része kicsordult belőle, egyenesen a padlóra. Ám az anyag java barlangjában maradt, egészen a méhéig felkúszva.
- Ez eszméletlen volt... - hüledezett Ezra, akinek máris hiányzott a finom punci lágy ölelése.

Ahogy a Hetedik Nővér felhúzta nadrágját, érezte, hogy a női kincséhez feszülő száraz szövet nedvessé válik. Ezt követően, visszavette szoknyáját és övét is. Végül az Erővel magához vonta fénykardját. Ezra továbbra is a padlón feküdt, kimerülten és kiszolgáltatottan, miközben kielégült szerszáma oldalra konyulva pihegett.
- Szerencséd, hogy a jövőben még szükségem lehet rád... - kezdte a nő az ajtó felé sétálva. - ...ezért nem öllek meg, és nem is adlak át a mesteremnek. Bármennyire is élveztem ezt a kis kalandot, tekintsd ezt munkakapcsolatnak. - az ajtó egy szisszenéssel feltárult. - Egy kölcsönösen előnyös munkakapcsolatnak. - a Nővér kacsintott egyet, majd kilépett a teremből, három droidja pedig követte. - Még találkozunk, kölyök... - búcsúzott, azzal az ajtó becsukódott mögötte.
- Reméltem is. - suttogta maga elé, lehunyt szemmel mosolyogva.

Ezra percek múltán is alig hitte el, ami az imént történt vele. De hazudott volna magának, ha azt mondja, nem élvezte a dolgot. Viszont úgy ítélte meg, hogy erről nem beszél a társainak. Mindenki érdekében így volt a legjobb. És forrón remélte, hogy megismételheti ezt a mutatványt a Hetedik Nővérrel.
- Tartsd közel a barátaidat... és még közelebb az ellenségeidet. - Ezra felhúzta nadrágját, majd magához vette a fénykardját. Ideje, hogy megkeresse Kanant, és elhagyják ezt a bolygónak nevezett poklot.

A Hetedik Nővér immár az űr biztonságában száguldott, TIE-vadásza pilótafülkéjében. Vissza kellett térnie mesteréhez. De tudta, hogy nem számolhat be erről a magánakciójáról. Kellő körültekintéssel képes lesz megőrizni a titkait. Nem csak azt, hogy kihasználta Ezra Bridger adottságát a saját céljai érdekében. Hanem azt is, amit egyre biztosabban érzett, mióta elhagyta a Mustafart. A midichloriánban gazdag ivarsejtek egyesültek az övéivel. Kétséget kizáróan egy új élet növekedett benne....






7 megjegyzés:

  1. Szívből gratulálók. Nagyon jó lett. Már várom a folytatást . Mikorra várható ?

    VálaszTörlés
  2. Mikor lesz még? A felnőtt Ahsokáról szívesen olvasnék a lázadókban :D

    VálaszTörlés
  3. Esküszöm Cody! Te gondolatolvasó vagy! Már részekkell ezelőtt is a Hetedik Nővérre gondoltam (talán meg is írtam, de már nem emlékszem). Ismét egy jó történetet olvashattunk. Így tovább testvér!

    VálaszTörlés
  4. De rég vártam már ezt a pillanatot,Ezra és Hetedik Nővér,baromi jó történet volt és remélem tényleg ismét lesz ilyen találkozójuk,ez mostantól a kedvencem lesz mindközül!
    Üdv HD

    VálaszTörlés
  5. A hetedik nővért nem rég "ismertem" meg, tök jó szinte azonnal róla látni egy zseniális sztorit

    VálaszTörlés
  6. Hello, ez nagyon jó lett, de mikorra várható az új rész?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A következő sztori Ahsoka krónikái lesz. Ennek a folytatását még nem tudom, mikor lesz meg.

      Törlés